A sport és a kalóriák túlbecslése

Közelkép a férfi megragadja a kettlebellt

A tanulmányok azt mutatják, hogy az anyagcserét sokkal fontosabb tényezők befolyásolják, mint a sport és az elfogyasztott kalóriák mennyisége. De mi határozza meg, hogy kövérek vagy soványak vagyunk-e?

Öregszünk, nem igaz? Van azonban egy fontos tényező, amely csökkenti az általános várható élettartamot: a felnőttek negyede túlsúlyos, azaz elhízott. Ebbe a kategóriába azok tartoznak, akiknek a BMI-je 30 vagy annál magasabb. Ez számos betegség fokozott kockázatával párosul, az érelmeszesedéstől kezdve a rákon át a stroke-ig. Kimutatták, hogy a túlsúlyos emberek élettartama több mint tíz évvel csökken. A túlsúly talán a legveszélyesebb globális járvány. A statisztikák szerint Franciaországban évente közel 70%-tel nő az érintettek száma, és több mint minden második nő érintett.

Fogyás: Miért nem sikerül a diéta

A valóságban ezek a tények megmagyarázhatatlanok, hiszen számtalan diéta és fogyókúra létezik. A legtöbb diéta azonban kudarcot vall, ezt már régóta tudjuk. A fogyni vágyók 90% része végül még többet is nyom, mint a fogyókúrás kísérlet előtt, mert a jojó-effektus áldozatai. A táplálkozástudományi szakemberek még csak most kezdik felfedezni az okokat. Az egyik legfontosabb következtetésük az, hogy egy egyszerű egyenlet, amely a testsúlyszabályozás első és legfontosabb törvénye, sok elhízott emberre csak részben igaz.

Ez az:
Túlsúly = amikor több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit elégetünk.

A nap kalóriamérlege nem az, aminek látszik

Andrew Greenberg, a Tufts University School of Medicine professzora szerint: "Azt mondani, hogy az elhízás energiaegyensúlyi probléma, olyan, mintha azt mondanánk, hogy a láz a hőmérséklet kiegyensúlyozatlanságából ered".

Mindkettő túl rövid. A láz tehát a szervezet védekező reakciója. A negatív kalóriamérleg pedig nem mindig jár együtt fogyással. Például sok elhízott ember alkalmaz diétás megszorításokat, és nem eszik sokat, de nem fogynak. Másrészt sokan naponta többet esznek, mint amennyit energiában elégetnek, és mégis karcsúak maradnak.

Nem a sport égeti el a felesleges energiát, hanem a működő agy.

Még a második törvény (aki naponta mozog, az vékony) is ütközik a legújabb tanulmányokkal. Például egy, a sport általi fogyást vizsgáló tanulmányban a vizsgálati alanyok nagyobb valószínűséggel híztak, és nem voltak a vártnak megfelelően vékonyak. Az élsporttól eltekintve tehát a mozgást mint kalóriaégetőt erősen túlbecsülik. Egy kis szabadidősport nem éget sok kalóriát, valójában az agyunk az igazi energiafaló. Az összes energia mintegy negyedét fogyasztja el - annak ellenére, hogy az agy a testsúlynak csupán 2%-nyi részét teszi ki. Aki azonban azt hiszi, hogy az agytorna és a tanulás hatására fogyni fog, az sajnos téved. A kalóriaszükséglet csak kis mértékben nő. Az energia nagy részét az agy olyan tevékenységek során dolgozza fel, amelyekről egyáltalán nem is tudunk. Ilyen például a hormontermelés, az anyagcsere és a testfunkciók irányítása.

Súlygyarapodás és fogyás

Akár irodában, akár kertészként dolgozik: a kalóriaszükséglet ugyanaz. Az életmódnak kell tehát a meghatározó tényezőnek lennie - az ülőmunkát gyakran tekintik a túlsúlyos járvány okának. De még ezt is meg lehetne cáfolni egy felméréssel. A tudósok összehasonlították a tipikus (ülőmunkát végző) amerikaiak napi kalóriaszükségletét egy gyűjtögetőként élő afrikai törzsével. Meglepő módon a két csoport kalóriaszükséglete megegyezett: férfiaknál körülbelül 2600 kilokalória, nőknél körülbelül 2000, annak ellenére, hogy az afrikai törzs lakói állandóan mozgásban vannak, és nagyon ritkán ülnek le.

Egyes ételek gyorsabb hízást, mások fogyást eredményeznek. Mégis a gyűjtők vékonyabbak voltak, mint a nyugatiak ülve. Erre több magyarázat is van. Egyrészt azok, akik nem mozognak sokat, naponta sokkal több kalóriát fogyasztanak, mint amennyire naponta szükségük van (ami persze a kalóriamérleg első szabálya). Ami ennél természetesen sokkal nagyobb befolyással bír, az az elfogyasztott ételek. Ebben rejlenek a legnagyobb különbségek. Egyes ételek a súlygyarapodással, mások a fogyással hozhatók összefüggésbe. Tanulmányok kimutatták, hogy az alábbi élelmiszerek pozitívan vagy negatívan befolyásolják a testsúlyt:

Súlygyarapodás:
Burgonya
Fehér lisztből készült termékek
Cukor

Fogyás:
Zöldségek
Gyümölcs
Diófélék
Joghurt

A rost ártalmatlanná teszi a kalóriákat

Ennek az a magyarázata, hogy a rostot a zöldségek, a gyümölcsök és a diófélék bőségesen tartalmazzák. A nem emészthető rostokkal a szervezet a fel nem használt kalóriákat is kiválasztja. Egy vizsgálatban elválasztott állatok két csoportja ugyanazt a táplálékot kapta, azonos napi kalóriabevitellel. Az egyik csoportban azonban minden gabonatermék teljes kiőrlésű volt, a másikban pedig hámozott és feldolgozott. A teljes kiőrlésű gabonából készült csoport körülbelül 100 kalóriával többet égetett el naponta, ami egy év alatt már három kiló fogyást eredményezhet. Lehet, hogy ez nem hangzik soknak, de az apró dolgok adják a nagy képet.

Kulcsfontosságú szerepek: Metabolizmus és gének

A rostok tehát pozitív hatással vannak az anyagcserére. Az anyagcserét, a jóllakottságot, az éhségérzetet és a zsírsejtek számát azonban nem befolyásolja teljesen. Ennek az összetett kölcsönhatásnak nagy része az egyéntől függ. Ez az oka annak, hogy egyesek könnyen fogynak, és hajlamosak fogyni, és így is maradnak. Mások a nagy erőfeszítések ellenére folyamatosan küzdenek a súlyfeleslegükkel, és több nehézséggel küzdenek.

Az agy programozása a megfelelő ételekre

Nem szabad azonban feladni, mert a jó étrenddel az étvágy is megváltozik. Megnő a vágy az egészséges táplálkozásra, ami inkább karcsúvá, mint kövérré tesz. A rostban gazdag ételeket, mint a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék és a fehérjében gazdag ételek, mint a hal, baromfi és joghurt, hamar finomabbnak látja, mint a hizlaló szereket. Csökken a pizza, a hamburger, a sült krumpli és az édességek iránti étvágy. Túl szépen hangzik, hogy igaz legyen, de az is! Egy tanulmány nemrég hat hónapon keresztül dolgozott olyan alanyokkal, akiknek a felét a felsorolt rost- és fehérjedús ételekkel etették, míg a kontrollcsoport továbbra is normálisan étkezett. Az önkéntesektől időközönként agyi szkenneléseket készítettek, amelyeken különböző ételeket mutattak nekik. Fokozatosan az alanyok agyában lévő jutalomközpont egyre inkább az egészséges ételekre reagált. Megnőtt az étvágy a teljes kiőrlésű liszt és a gyümölcsök iránt, míg a gyorsételek alig izgatták őket. A vizsgálat végére az alanyok átlagosan nyolc kilót fogytak, a kontrollcsoport alig egyet.

A genetikai hajlam leküzdése

A fogyás nehéz, különösen a genetikai előítéletekkel rendelkező emberek számára. De a megfelelő ételekkel és egy kis akaraterővel mégis sikerülhet. Minden bizonnyal könnyebb az egészséges ételeket beépíteni a mindennapokba, így tartósan is fogyhatsz, nem csak átmenetileg. Adj magadnak és a testednek egy kis időt, hogy hozzászokjon az egészséges táplálkozáshoz, és mindig könnyebb lesz kitartani mellette. Ezt követően a fogyás gyerekjáték lesz, és általában jobban fogja érezni magát.